| cikkek : Kutya egy kereskedelem! |
Kutya egy kereskedelem!
2008.06.20. 21:10
2008. 06. 14. 10.41 Hírextra
Még a Sky News hírtelevízió is foglalkozott a magyarországi kutyabiznisszel, mert az utóbbi időben a szatyorban és ölben is elférő "minikutyák" iránti növekvő angliai keresletet és az alacsony magyar árak miatt egyre több ilyen ebet vesznek Magyarországról, eközben a továbbtenyésztésre sokszor alkalmatlan, beltenyésztett, rossz körülmények között tartott állatok rengeteget szenvednek, jó részük el is pusztul - írja a Népszabadság.
A pedigré nélküli kutyákért sokszor csak 10-20-30 ezer forintot fizetnek, de ezek az állatok Olaszországban vagy Németországban akár a vételár ötvenszereséért is elkelhetnek. A megfelelő papírokkal rendelkező kutya ára már eléri a százezres nagyságrendet, de még így is sokkal olcsóbb, mint Nyugaton. Tavaly Ferihegyen keresztül több mint hatezer magyar exportkutya került az USA-ba, és van olyan kereskedő, aki saját bevallása szerint csupán Olaszországba több mint tízezer kiskutyát vitt ki.
Az utóbbi két-három évben megjelent egy réteg, amelynek tagjai különösebb szakértelem nélkül, a nagy üzlet reményében kezdtek el kutyákkal foglalkozni, kifejezetten exportra. Az állattenyésztési szakhatóság kénytelen beengedni az egységes európai piacra hivatkozó felvásárlókat, akik nagy tételben, alacsony áron veszik meg a legtöbbször származási lap nélküli kölyökkutyákat - mondta a jelenséget kommentálva Harcsás Márta, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) szóvivője, a Kutya újság főszerkesztője a Népszabadságnak.
Szerinte a szaporítás és a szürke- (az adózást a legtöbb esetben megkerülő) export ellen egyrészt azért kellene fellépni, mert az állatok tartása és szállítása sokszor az állatkínzásra emlékeztető körülmények között zajlik, másrészt azért, mert a nyomott árakon és az állomány lerontásán keresztül az ebtenyésztésre is rossz hatással van.
Forrás: MTI
folytatás:
Kutyakereskedelem jó pénzért
A kutyaszaporítóktól vásárolt ebek a lebukás veszélye nélkül vihetők külföldre. Hogy pontosan mennyi hagyja el exportcikként évente az országot azt nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, hogy hová kerül - mondta Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja.
A szaporítók érdeke, hogy minél több kölyök szülessen, ezért a tenyésztői szakma minden szabályát képesek megszegni. A kutyák gyenge vérvonalból származnak, betegesek, gyengék, mert a tenyésztővel ellentétben a szaporító nem figyel arra, hogy a betegségek - mint például a buldogharapás vagy a diszplázia - ne öröklődjenek, egyetlen célja a profit.
Az európai uniós csatlakozás után a kutyakereskedelem lehetőségei határtalanokká váltak, legálisan szállíthatók ki az állatok Magyarországról. Ráadásul a szaporítóknál olcsó a kutya, így ez a tevékenység jövedelmező üzletté vált. A Fehérkereszt Állatvédő Liga úgy tudja: a több országban népszerű si-cu fajtájú kutya 30 ezer forintba kerül, amelyért a felvásárlók kutyánként 150 ezer forintot is kaphatnak külföldön.
A kutyapiacnak Baranya megye a fellegvára. A szaporítók a pécsi kisállatvásáron kínálják a kutyákat, de van árusítóhely Gyálon, Monoron és Jászberényben is. Bizonyos berkeken belül köztudomású helyek ezek. Ezentúl a felvásárlók magánházakhoz is eljárnak - tette hozzá Szilágyi István.
A Liga kuratóriumi tagja szerint a kutyákkal foglalkozó újságok hirdetéseiből kikövetkeztethető ki a szaporító. Gyanús, ha valaki három-négyféle kutyát kínál eladásra, ugyanis a tenyésztők zömmel egy-két kutyafajtával foglalkoznak. Szilágyi István szerint jelenleg a magyar kutyafajták biztonságban vannak, mert nem "divatosak", a legkeresettebbek a piacon az ölebek.
A kérdés az, hogy hol van ekkora felvevőpiaca a kutyáknak? Hová kerülnek ezek az állatok? Szerető gazdihoz? Netán bunda készül belőlük vagy kísérleti állatként végzik egy laboratóriumban? Nem tudni.
A magyarországi helyzetről több külföldi médium beszámolt, legutóbb a Sky News brit televízió, de a Fehérkereszt Állatvédő Ligát a dán televízió is megkereste már és tényfeltáró riportot készített a kutyaszaporítókról. 2005-ben egy holland európai uniós megfigyelő státusszal rendelkező állatvédő szervezet szintén hasonló okból utazott Magyarországra. A híradások ellenére az évek alatt mégsem történt érdemi változás.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga a megoldást abban látná, ha az APEH illetékes szervei megtalálnák azokat, akik kutyakereskedelemmel jutnak jövedelemhez és erről nem adóznak. Az állatvédő szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot arra kéri: lépjen fel hatóságilag, ne válhasson üzletté a "kutyagyártás".
Forrás: MTI
|
| |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
