Bizonyára többen hallottak már a félelmetesen hangzó “szívférgességről”, melyet a Dirofilaria immitis nevű féreg okoz, a jobb szívfélben és az oda térő nagy erekben megtelepedve. Sajnos azonban ez nem egy távoli, egzotikus betegség, hiszen a környező országok között Szlovéniában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában is jelen van, Olaszországban a Pó völgyében pedig kifejezetten magas az előfordulási arány. Bár Magyarországon ezidáig helyben bekövetkezett fertőzésről keveset tudunk (1-2 igazolt eset volt eddig, az első 2009-ben, a legutóbb 2010.szeptember 22-én, Tatabányán), sajnos nem vagyunk biztonságban.

Mi okozza a bőrférgességet?
A bőrférgesség kórokozója egy kb. 15 cm hosszúságot is elérő fonálféreg (Dirofilaria repens), amely hazánkban is megjelent.

Milyen állatokban fordul elö a bőrférgesség?
Kutya, macska, róka, farkas és ember.

Hogyan terjed a bőrférgesség?
A felnőtt féreg apró, mikroszkóp alatt jól látható lárváit szúnyogok terjesztik vérszívás útján. A lárvák a vérárammal bárhova eljuthatnak, azonban elsősorban a bőrben (néha a tüdőben, szemben) telepednek meg és több hónapos fejlődés után kifejlett, felnőtt férgekké válnak. A felnőtt egyedek akár 3-4 évig is életképesek maradnak. A bőrférgek életük során egyre több lárvát juttatnak az állat vérébe, amelyek vagy további felnőtt férgekké fejlődnek, vagy szúnyogok közvetítésével más állatokba, vagy akár emberbe is eljuthatnak. A betegség tehát állatról emberre szúnyogcsípés útján terjedhet, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed.

Mi a jelentősége?
A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterületeken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség közegészségügyi jelentősége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébevándorolnak, ahol elakadva kifejlett féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való előfordulás sem ritka. Az emberi esetek is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.

Hogyan diagnosztizálhatjuk a bőrférgességet?
A bőrférgességet akár néhány csepp vérből is diagnosztizálni lehet, néha csomók, daganatok műtéti eltávolítása után a felnőtt féreg a csomóban megtalálható. Ha Ön szeretné megelőzni a bajt, akkor forduljon állatorvosához és kérje, hogy kedvencét tesztelje le bőrférgességre.

Előfordulása
A bőrférgességet okozó Dirofilaria repens Magyarországon egyre gyakoribb. Országos előfordulását kutyákban vizsgálva 18%-ra becsülik (100 kutyából 18-ban kimutatható), vízparti helyeken ez a szám akár 25-30% is lehet. Rendelőnkben tesztelt állatok 16-17%-a pozitív! Ez rendkívül magas arány, és mivel az eredményt jelenleg egy csepp vérből határozzuk meg, ezért előfordulhat, hogy ez az arány jóval magasabb.

(A két Dirofilaria faj előfordulása Európában. Forrás: ESCCAP, 2009)

A Dirofilaria repens kifejlett férgei a kutyák, macskák bőrében képeznek göbös, esetenként viszketéssel, bőrpírral, szőrhiánnyal járó elváltozást. Lárváikat a vérbe ürítik, melyet a vérszívó szúnyogok terjesztenek, és oltanak tovább. Emberi fertőződés esetén a kifejlett férgek a bőrben, vagy egyén szervekben (tüdő, szem) eltokolódik, elpusztul, lárvákat nem képez, de sok kellemetlenséget okozhat (például szembe vándorolva).

A férgek nagysága: hím: 5-7 cm, nőstény: 10-17 cm, lárva: 325-375 mikrométer.

Az alábbi videón egy múlt heti esetünket mutatjuk be. A mikroszkópos felvételen egy Dirofilaria lárva mozgását figyelhetjük meg a vörösvérsejtek között.

 

Az árvíz miatt elszaporodott szúnyogok tehát most fokozott veszélyt jelentenek, és amennyiben állatainkat nyaralásunkra is magunkkal visszük, szintén vigyáznunk kell.

A bőrférgesség gyógykezelése
Ha kedvencünk bőrférgességre pozitív lett, elsődleges feladat a lárvák elpusztítása és csak ezt követheti a bőrférgek kimetszése. Az USA-ban szívférgesség kezelésére van egy injekciós készítmény (immiticide), de ez Magyarországon jelenleg nem kapható és bőrférgességre nem bizonyított, hogy működne. Jelenleg egyetlen lehetőségünk a lárvák elpusztítása (ha pozitív az állat) vagy a megelőzés (ha negatív). Gyógykezelésre és megelőzésre is ugyanazok a termékek használhatók, ráadásul ezek a készítmények még egyéb élősködők ellen is hatékonyak lehetnek. Ha állatorvosa Advocate, Stronghold cseppeket, vagy Milbemax tablettát javasol pl. férgességre, atkásságra,stb., akkor e termékek használata előtt kérje a bőrférgesség tesztet. Tapasztalataink szerint mindhárom termék nagyjából hasonlóan jól működik.

Mivel a bőrféreg elleni készítmények a lárvákat szinte azonnal elkezdik pusztítani, a lárvák a vérárammal sodródva kisebb erekbe jutnak, ahol trombózist okozhatnak.Ennek súlyos következményei lehetnek, praxisunkban a gyógyszer beadását követő 24 órában előfordult féloldali ödémásodás, vérhányás. Bőrféreg pozitív eseteket a kezelés megkezdése előtt érdemes rövid hatású szteroiddal kezelni, valamint a vénás katétert behelyezni és 24 órás megfigyelésen tartani az állatot. A kezelést követő 2-3 hétig fontos kedvencünk nyugalmának biztosítása, pihentetése.

Mivel előzhetjük meg a bőrférgességet?
1.) Szúnyogok és bőrférgek elleni védekezés megfelelő készítményekkel (Advocate, Stronghold cseppek vagy Milbemax tabletta)
2.) Évenkénti szűrővizsgálat (vérvzsgálat): A szűrővizsgálatot célszerű az esti órákban levett vérből végezni, hiszen ekkor a legmagasabb a vérben keringő lárvák száma.

És mi történik akor, ha Önt megcsípi egy szúnyog?
Természetesen nem minden szúnyog hordozza a bőrféreg lárvákat! Nem kell megijedni, viszont ha kezünkről, arcunkról, stb. egy csomó nem múlik el és bőrgyógyászhoz megyünk, érdemes a bőrférgességről is megkérdezni humán kollégánkat. (jelenleg van egy olyan bőrférgességre pozitív esetünk, ahol a gazda tüdejében is találtak csomókat, és a vizsgálatok során a humán kollégák a bőrférgeséget is a lehetséges diagnózisok közé vették fel)